Mit is lehet írni hangokról, zenéről, ami visszaadja azt az élményt, amit az ember átél a hallgatása közben? Annyi biztos, hogy délután 4-11-ig igazi, vidám fesztiválhangulattal töltötték meg a Palotanegyedet a kórusok és a fel-alá nyüzsgő hallgatóság.
A sok helyszínen villámfellépések követik egymást, teljesen különböző stílusú kórusokkal. Van, amelyik világzenét, vagy könnyűzenét, van amelyik régizenét vagy kortárszenét énekel. Szóval mindenki megtalálhatja a neki tetsző dallamokat, vagy felfedezhet új zenei stílusokat is. Amíg az egyik helyszínről átjutunk a másikra, flashmobokkal találkozhatunk az utcákon. Itt is, ott is énekhang csendül fel, pár percre összeáll a kis kóruscsoport, hogy hangjukkal megtöltsék a teret.
A rengeteg önkéntes hónapokig készül, hogy minden szuperül menjen ezen a napon. A kezdést megelőző órákban pedig a helyszíneket díszíti fel sok szorgos kéz: csillagok és girlandok kerülnek a belső udvarokba és termekbe, hogy hozzájáruljanak a jó hangulathoz. Mi pedig Krisztiánnal idén is aszfaltkrétával rajzoltunk a bejáratok elé dekorációkat. Színes buborékok és violinkulcsok jelezték a járókelőknek, hogy itt most valami izgalmas történik épp. Persze megrajzoltuk a Kórusok Éjszakája idei designját is, az üstökösön utazó figurákat.
A végére pedig még érkezett sok alkotó kéz, akikkel közösen készítettük el a szivárványosan tekergőző folyamot, amely kifejezi a sok áramló hangot és a színes fesztiváli kavalkádot. Nekem idén a Cheeky kórus tetszett a legjobban, ritmusos világzenei repertoárjával. De persze a többi koncertet is élmény és kikapcsolódás volt hallgatni. Az utolsó koncertsávban pedig mi is énekeltünk a Csíkszerdával, a Ballada projektünkből adtunk egy rövid ízelitőt.
A fellépéseket egy közös éneklés zárta, a Pollack Mihály téren, ahol az összes résztvevő, vagyis több száz ember együtt énekelt. Felejthetetlen élmény volt!
A képek egy részéért köszönet Kiss Anitának és Ódor Dittának.
Comments