Táborozás idén is

Tegnap véget ért az idei Öregmedve és Nagymedve Indián tábora. Sok szép tárgyacska készült, ügyesek és aranyosak voltak a gyerekek. De ezzel kapcsolatban most inkább személyesebb élményeket osztok meg veletek.

Velem idén is gyöngyszövéseket és nemezeléseket lehetett készíteni. Ezúttal jobban rákaptak a gyerekek a nemezelésre, és nagyon édes kis macik, meg csinos ékszerek készültek a technikával. Én is jobban szeretem a gyöngyözésnél, mert cukibb és a kicsik nagyon tudnak örülni a kész figurának, szeretgetik, játszanak vele. A legédesebb az volt, hogy néhányan kis tasakot is készítettek hozzá, amiben az állatka lakott.

Nagyon jó volt látni, hogy milyen jól elvannak a kütyüjeik nélkül, hogy mennyivel nyugodtabbak ebben a természetes környezetben, és a kézműves tevékenységek közben. Szerintem így kellene telnie az életnek, s nem csak gyerekként hanem felnőttként is.

Ebben a táborban nem kötelező semmi. Nincs odavezényelve egy asztalhoz az összes gyerek, hogy csináljon karkötőt, vagy macit vagy faragjon és varrjon. Nem hiszünk ebben, hogy így be lehet vonni bárkit is egy tevékenységbe. Saját kedvük és érdeklődésük szerint jönnek a gyerekek alkotni, játszani, énekelni, és az a lényeg, hogy örömüket leljék benne. Ami szintén ide tartozik, hogy milyen sokat tudnak fejlődni egy év alatt a kicsik türelemben, odafigyelésben, önállóságban és kitartásban. Látványos volt a változás az elkészült tárgyaikon is!

És még azok is, akik mondjuk az iskolában nem tudnak figyelni és koncentrálni, itt elmélyülten dolgoznak egy-egy tárggyal. Nincs velünk a város zaja, a sok trash tartalom a netről, az elvárások tengere.

Olyan sokszor fogalmazták meg a gyerekek is, hogy mennyire jól érzik magukat, hogy izgatottak a esti őrjárat vagy a készülő tárgyaik miatt. Milyen boldogsággal tölti el őket, ha fejlődnek az esti játékokban és velünk éneklik a bugyuta tábori dalokat.

Ami még idén fogalmazódott meg bennem, hogy boomertől az alfa generációig vagyunk itt a táborban és mégis van átjárás, vannak közös pontok, és együtt éljük át mindezeket az élményeket. Öreg Medve mondta az egyik törzsi gyűlésen, hogy itt vannak a "Szigma boyok" akikből majd ugyanúgy "Tau taták" lesznek, mint amilyen most ő. (Aki manapság kiskamaszokkal foglalkozik, az tudja mi is az a szigmaboy, mert nap mint nap használják a szót. Öregmedve ezt a mémet egészítette ki a görög ábécében következő Tau betűvel.)

Nagyon megtetszett ez a kis gondolat, és valóban együtt játszunk indiánost, közös emlékeket gyűjtünk és szívünkben ott van egy csücsök, amit ennek a tábornak tartunk fenn.

vissza a főoldalra