Bár a télről általában a szürkeség jut az ember eszébe, mégis érdemes egy kicsit jobban szemügyre venni ilyenkor is a természetet. Hamar kiderül, hogy az álomba merült táj is tartogat meglepetéseket.
Pécsen jártunk, a Mecsekben. Az erdő bejáratánál egy cica fogyadott minket. Tiszteletünkre még a fáról is lemászott és körülkanyarogta farkincájával a lábunkat.
Az Égervölgy kis tavának tükre meg sem rezzent, a körülötte lévő fák levelei mozdulatlanul lebegtek a víz színén.
Ilyenkor az élénk zöld moha csak úgy világít a domboldalon, néhol egy-két gomba is előbukkant az avar alól.
A legtöbb fa már teljes lombját lehullatta, de még most is lehetett találni erőteljes színű leveleket. A zuzmók most éledtek csak fel igazán és foltokban kiszínezték a fák törzseit. Az elszáradt leveleken harmatcseppek csillogtak.
Békés téliálmában is gyönyörű az erdő, csendje és nyugalma ráül az ember lelkékre is. Emelett inspiráló is volt a kirándulás, biztosan készítünk egy téli erdős falfestés tervet, amíg friss az élmény.
