Ezúttal egy lányka szobát dekoráltunk ki levelekkel, indákkal és virágokkal. Egy szitakötő és egy lepke is repked a mintában. Nagyon klassz nap volt, mert a festés közben, a család élte a kis életét mellettünk és emiatt teljesen otthonosan éreztük magunkat náluk. A gyerekek néha az arcukat az üveghez nyomva leskelődtek be a szobába a kertből. Behallatszott a játék hangja, meg a fűnyíróé. Az apuka néha talált valamit a kerti munka közben és lekesen hívta a gyerekeket, hogy nézzenek meg egy gombát, vagy egy pajort...
A virágok gazdája, az öt éves Adél lelkesítő szavakkal buzdított minket, meg jópofa dumái voltak, vicces volt.
Ebéd körül mesét olvasott az anyuka a gyerekeknek, mi is meghallgattuk. :)
A munka közben általában nálam teljesen lemegy a róló, csak arra figyelek, és nagyon akarom én is, hogy minél látványosabban haladjon és, hogy szuper legyen a végeredmény.
Én elégedett vagyok, és azt hiszem a család is az volt.
Összességében szuper volt, mert jó móka, még ha fárasztó is. Elalvás előtt, amikor becsuktam a szemem, akkor is csak azt láttam, ahogy húzom a vonalakat még mindig, félálomban is...
